Analfabéták vizsgálata grafológiai módszerekkel
A grafológiáról mindenkinek a kézírás vizsgálata jut eszébe, és a szakmabeliek gondolkozása is maximum a rajzvizsgálatig, firkák elemzéséig terjed ki. Meghökkenést okozhat, ha a felkérés alapján analfabéta személy a grafológiai elemzés célpontja.
A grafológiai hazugságvizsgálatnak ismert az a változata, amelyben a vizsgált személytől nem írásmintát kérünk, hanem az üggyel kapcsolatos mondatok után piktogramok rajzolására szólítjuk fel. Bár ez a módszer analfabéta személyek grafológiai vizsgálata céljából került kidolgozásra, mára a Grafológiai Intézet hazugságvizsgálat protokolljának szerves része a piktogramos változat.
Jelen cikkünkben egy olyan esetet ismertetek, ahol a feladat az volt: állapítsuk meg a vizsgálat alá vont személyről, hogy vajon tényleg analfabéta-e.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a vizsgált személy egy perben vitatta, hogy az általa korábban aláírt szerződés tartalmát ismerte volna, mondván, hogy ő csak a neve leírására képes, se írni, se olvasni nem tud, annak idején csak néhány elemi osztályt végzett, de ennek is ma már több mint ötven esztendeje.
A vizsgálatot a Grafológiai Intézet íráslaboratóriumában végeztük el, a vizsgálatban részt vett Nemes Antónia grafológus is.
A vizsgálat módszere:
A vizsgálatban sor került:
- A grafomotoros, írásos tevékenység közvetlen megfigyelésére, és komputeres grafometriás mérésére alaphelyzetben (a nagy és kis abc másolás útján történő leírása),
- a grafomotoros, írásos tevékenység közvetlen megfigyelésére, és komputeres grafometriás mérésére nehezített helyzetben (jelentés nélküli, betűkre hasonlító formák másolás útján történő létrehozása),
- a strukturálatlan grafomotoros tevékenység mérésére, a releváns és irreleváns szóingerek hatására bekövetkezett grafomotoros moduláció eltéréseinek komputeres grafometriás vizsgálatára. (Kézírással és szövegszerkesztővel létrehozott szavak - melyek között semleges, és éninvolvált, az üggyel összefüggésben lévő tartalmak jelentek meg – vizuális exponálását követően automatikus „író” tevékenység, vonalak húzása).
A vizsgált személy által létrehozott grafikai produktumokat on line komputeres grafometriás technikával mértem. A Grafológiai Intézetben kifejlesztett Digicapture eljárás lényege, hogy digitalizáló tábla segítségével, másodpercenként ezer mérési pont alkalmazásával regisztráljuk az írás sebességét, gyorsulását, nyomást, irányt, a toll pozícióját, dőlési helyzetét, valamint az alapadatokból származtatott más adatokat. Az így nyert értékeket matematikai statisztikai modellben elemeztem.
Eredmények:
Mind a kis betűk, mind a nagy betűk másolása esetében azonos stratégiát követet a vizsgált személy. Az exponált ingerként szolgáló betűt vizualizálja, memorizálja, majd figyelmét a passzív írásmezőről (másolandó feladat) az aktív írásmezőre (feladat lap) fordítja. A létrehozandó betűt egy folyamatban írja le, a végrehajtás során már nem fordul vissza a mintához, ez olyan bonyolult betűformák esetében is így történik, mint pl. a „f”, „k”, ”ly”, stb.
A mintaként szolgáló betűk és térközök két-háromszorosai voltak a megszokott méreteknek. A vizsgált személy másolással létrehozott betűi méreteikben igazodtak a vizsgált személynek az aláírásából megismert betűinek méreteihez. Ez valószínűsíti a saját írás-standard meglétét, valamint jelzi, hogy a normoírás méretkörülményei nem okoznak különösebb problémát a kivitelezésben. A betűméret csökkentésének képessége összefüggésben van az írás tréningezettségének szintjével.
A létrehozott betűformák tiszták, jól felismerhetők, a személyre vonatkoztatható egyedi, visszatérő jellegzetességeket tartalmaznak. A végrehajtás során egyértelműen detektálhatók a dinamikus sztereotípiák alkalmazása, mely előfeltétele a kézírás kivitelezésének.
Az aláírás betűinek és az abc egyéb betűinek begyakorlottsága a komputeres grafometriás mérések szerint szignifikánsan nem térnek el.
A vizsgált személy az értelmetlen jelek, fordított betűk másolása közben szignifikánsan több hibát vét, mint az értelmes betű jelek másolásakor. (1. sz. ábra) A tévesztések, rontások ezekben az esetekben többször az értelmes jelek irányába történnek. (2. sz. ábra)
A vizsgált személynek a szavak exponálásakor követett stratégiája kétféle volt:
- felületes percipiálást követően lát hozzá a grafomotoros feladathoz (vonalak húzása), vagy pedig
- hosszabb fixálást, „szkennelést” követően, - melyet az ajkak mozgása is kísér – kommunikálja a vizsgálatvezető felé, hogy nem tud olvasni, majd elkezdi a grafomotoros feladatot.
A vizsgált személy az exponált semleges és az ügy szempontjából releváns szavak közül a releváns szavak írásképének észlelését követően szignifikánsan eltérő grafomotoros reakciót tanúsított.
Az eredmények elemzése
A vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált személy:
- Nevének aláírását meghaladó írástréningezettséggel rendelkezik, az egyes betűk képe a hosszú távú vizuális memóriában megtalálhatók és előhívhatók.
- Rendelkezik azokkal a dinamikus sztereotípiákkal, melyek az írás elsajátítása és gyakorlása során jönnek létre, és amelyek szükségesek a kézírás kivitelezéséhez.
- A másolásos helyzetben mutatott írástréningezettsége megfelel, illetve magasabb az iratokból ismert iskolai végzettségéhez képest.
- Az írott szöveg exponálásakor, olvasásakor a tartalom függvényében eltérő a tudattalan mikromotoros reakciója, ez a tény a szövegértés képességének irányába mutat.
Összességében a laboratóriumban megfigyelt mikromotoros magatartás, a grafikai tevékenység és a kvantifikált vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált személy nevének aláírását meghaladóan képes írni, olvasni. A vizsgálat eredményei alapján kijelenthettük, hogy a duktor nem analfabéta.
dr. Agárdi Tamás
igazságügyi grafológus és pszichológus szakértő