Öntöttvas-tagos kazánok

Az ügyből per keletkezett. A helyszíni szemle során a felperes, az épület tulajdonosa a tervezőt okolta a hibáért, mondván, hogy nem tervezte meg a kazánok alá építendő sínt, ami lehetővé tette volna az akadálytalan hőtágulás okozta mozgást. A tervező úgy vélte ezt a hiányt a kivitelező is felismerhette volna. A kivitelező szerint a gázkazánba kezelési hiba folytán hirtelen, hideg vizet tápláltak, s emiatt alakult ki a kazántagok repedése. E két véleményt a kazángyártó képviselője is osztotta.

A kezdő szakértő tanácstalanul nézegette a falnak támasztott, kiszerelt, hibás kazántagokat. Valamilyen sugallat hatására megkérdezte, mi lesz a hibás elemekkel? „Visszük a MÉH-be.” Az újabb kérdés: van-e a helyi karbantartóknak egy több kilós kalapácsa? Az igenlő választ követően összetörték az öntvényeket. Ekkor láthatóvá vált, hogy három kazántag vízterének egyik hengeres részében, bennmaradt az öntödei mag. Ezekben az üregekben a kazán víztöltete nem áramolhatott, s emiatt a kívülről hevített öntvény hűtés nélkül maradt, így hamar bekövetkezett az öntöttvas anyagának túlhevülése, s ennek következtében a fal elrepedt.

Ennél meggyőzőbb bizonyíték a gyártási hibára nem is létezik.

De mi okozta a többi négy kazántag törését. a szakértő partnert keresve egy ku-tatóintézet hátsó szobájában akadt egy kitűnő szakemberre, akinek átadta a kazántagok törési, repedési helyének környezetéből kiemelt apró mintákat. A metallográfus szakvéleményében leírta, mit látott a minták megtekintése során: azt, hogy az öntvény falvastagságát biztosító támaszok nem olvadtak be az öntvény anyagába. Ebből az következik, hogy nem volt eléggé forró a kúpoló kemencéből csapolt olvadék. A csiszolt, maratott minták mikroszkópos vizsgálatának képei bemutatták az öntvény szemcseszerkezetének, szövetének eltéréseit és az elemi összetételnél pedig az adódott, hogy túl sok volt a kén és a szilícium az öntvényben, ami a kazántagot rideggé, törékennyé tette.

E vizsgálatok alapján könnyen született meg a szakértői vélemény és a bírói ítélet is, a gyártó ellen. (Az 1960-as évek második felében a remek társszakértői vélemény díja 600 Ft volt!)

Török Pál